-
Madaniyat. Madaniyatshunoslik
-
-
-
Tarix. Tarix fanlari
-
Tarix. Tarix fanlari
-
-
-
Tarix. Tarix fanlari
-
Tarix. Tarix fanlari
-
-
Qishloq va o‘rmon xo‘jaligi
-
Qishloq va o‘rmon xo‘jaligi
-
Qishloq va o‘rmon xo‘jaligi
-
The Ecology of Industry Sectors and Linkages
This volume has been reviewed by a group other than the authors according to procedures approved by a National Academy of Engineering report review process. The interpretations and conclusions expressed in the papers are those of the authors and are not presented as the views of the council, officers, or staff of the National Academy of Engineering.
-
NAVIGATING THE FUTURE An Ethnography of Change in Papua New Guinea
Most of the people’s names that appear in this book, including those of all exploration company field employees, are pseudonyms. Place names and clan names are not pseudonyms. Both, however, need further comment. To comply with government expectations, people have increasingly adopted the practice of carrying a place name with them when they relocate.
-
Маймурғ илк ўрта асрларда
Монография Самарқанднинг йирик мулкликларидан бири – Маймурғнинг илк ўрта асрлар даври тарихини ўрганишга бағишланган.
-
Buxoro me’moriy obidalari tarixi
Mazkur qo‘llanmada uzoq o‘tmishga ega Sharif Buxoroning 2500 yillik tarixi davomida yaratilgan tarixiy-me’moriy obidalari, nodir yodgorliklari xususida so‘z yuritilib, obidalarning tarixi, qurilish arxitekturasi, ular bilan bog‘liq xalq afsona va rivoyatlari keng va batafsil bayon etilgan.
-
Абдулланома («Шарафномайи шоҳий»). Биринчи китоб
Ўзбекистон ва умуман Марказий Осиё тарихшунослигининг мўътабар манбаларидан бири, йирик муаррих ва нозиктаъб шоир Ҳофиз Таниш ал-Бухорий қаламига мансуб «Абдулланома» («Шарафномайи шоҳий») асари асримиз 50йилларида марҳум шарқшунос таржимон Содиқ Мирзаев ва шарқшуносларнинг залворли меҳнати эвазига халққа таништира бошланган эди.
-
Буюк Хоразмшохлар давлати: (Кадимий тарих сахифалари)
Кадимий даврлардан буён Ўрта Осиёда рўй берган турли хил сиёсий ва ижтимоий ходисалар, ўтмишда хар хил элатларни бириктириб этник жараёнларга сабаб бўлган кудратли давлатлар, ноёб моддий ва маънавий обидаларнинг пайдо бўлиши башарият цивилизациясининг кўхна марказларидан бири Хоразм билан боғлиқ.
-
Мозговой инсульт
Это книга содержят работы сотрудников кафедры и клиники нервных болезней, посвященные вопросам перебро-васкулярной патологии, эпидемиология, функциональная патология дыхательной и сердечно-сосудистой систем, вегетативно-гуморальная регуляция и ее паталогия, иммунопатология и другие вопросы.
-
Culture
One of our most brilliant minds offers a sweeping intellectual history that argues for the reclamation of culture's value Culture is a defining aspect of what it means to be human. Defining culture and pinpointing its role in our lives is not, however, so straightforward. Terry Eagleton, one of our foremost literary and cultural critics, is uniquely poised to take on the challenge. In this keenly analytical and acerbically funny book, he explores how culture and our conceptualizations of it have evolved over the last two centuries—from rarified sphere to humble practices, and from a bulwark against industrialism's encroaches to present-day capitalism's most profitable export. Ranging over art and literature as well as philosophy and anthropology, and major but somewhat'unfashionable'thinkers like Johann Gottfried Herder and Edmund Burke as well as T. S. Eliot, Matthew Arnold, Raymond Williams, and Oscar Wilde, Eagleton provides a cogent overview of culture set firmly in its historical and theoretical contexts, illuminating its collusion with colonialism, nationalism, the decline of religion, and the rise of and rule over the'uncultured'masses.
-
Хоразмшоҳларда давлат ташкилоти, иқтисодий ва маданий ҳаёт
Ушбу китоб туркиялик тадқиқотчи Мерям Гурбузнинг 2005 йилда Туркияда ҳимоя қилинган докторлик диссертациясидир. Мерям Гурбуз жуда кўплаб ўрта аср тарихий манбалари, археологик, нумзматик, этнографик, лингвистик каби кўплаб жиҳатларга кўра Хоразмшоҳлар давлати ташкилоти, иқтисодий ва маданий ҳаётини ўрганади.
-
Туркистонда очларга ёрдам кўрсатиш комиссияси фаолияти.
Мазкур китобда XX аср бошларидаги Туркистон ва Россиянинг Воягабуйи, Уралолди худудларидаги ижтимоий-сиёсий, иктисодий ахвол улкадаги, очарчилик холати, ўзаро муносабатаардаги зиддиятли жараёнлар кенг камровли архив манбаларга таянган холда ёритилган.
-
EKSPERIMENTAL PSIXOLOGIYA
O’quv uslubiy majmua O’zbekuston Res’publikasi Oliy ta’lim, fan va innovatsiyalar Vazirligining Oliy ta’lim yo‘nalishlari va mutaxassisliklari bo‘yicha O‘quv-uslubiy birlashmalar faoliyatini Muvofiqlashtiruvchi Kengashning 2024 yil 31-avgustdagi 1-sonli bayonnomasi bilan ma’qullangan va fan dasturi asosida tayorlangan
-
-
Transdisciplinary Engineering Methods for Social Innovation of Industry 4.0
This book of proceedings contains papers peer-reviewed and accepted for the 25th ISTE International Conference on Transdisciplinary Engineering, held at the UNIMORE University of Modena and Reggio Emilia, Modena, 3–6 July 2018, Italy. This is the seventh issue of the newly introduced series “Advances in Transdisciplinary Engineering”, which publishes the proceedings of the TE (formerly: CE) conference series and accompanied events.
-
Экинларни суғориш усуллари ва техникалари мавзусини ўқитиш методикаси
Замонавий педагогик технологиялар ва педагог маҳоратига оид билим, тажриба ва интерфаол методлар ўқувчи-талабаларни билимли, етук малакага эга бўлишларини таъминлайди.
-
Баридлар биологияси ва уларга қарши кураш усулларининг таҳлили
Битирув малакавий ишимизда карам ва бошқа бутгулли экинларга зарар етказувчи карам узунбурунлари- баридлар биоэкологиясини, тарқалишини, зарарлилик даражасини ва уларга қарши кураш чораларини тахлил қилишга бағишладик.
-
Соя навларининг ҳосилдорлигига экиш меъёрининг таъсири
Тажрибанинг мақсади ва вазифалари. Ғалладан бўшаган ерларга такрорий экилган соя навларининг онтогенезда ривожланишини, хосил шаклланишини тадқиқот қилиб, юқори дон ва кўк масса хосилини таъминлайдиган соя навини танлаб муқобил ўғит меъёрининг ва нитрагиннинг таъсирини аниқлаб беришдир.